A B7 Fashion Optical Kft. elektronikus megfigyelő rendszert működtet üzleteiben, amelynek kialakításánál és működtetésénél figyelembe vette elsődlegesen az Európai Parlament és a Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendeletét (a továbbiakban: GDPR, általános adatvédelmi rendelet), továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.), illetve a 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit.

Adatkezelő tájékoztatja vásárlóit az elektronikus megfigyelő rendszer által végzett adatkezelés  részleteiről, mely tájékoztató papír alapon is elérhető minden üzletünk pénztáránál. A jelen  Szabályzatban meghatározottak biztosítása céljából az elektronikus megfigyelő rendszer  alkalmazásáról Adatkezelő területén jól látható helyeken, jól olvashatóan, tájékozódást elősegítő  módon adatvédelmi tájékoztató, illetve az elektronikus térfigyelő rendszer működéséről szóló ábrás  felhívás is került elhelyezésre.

Adatkezelő kötelezettségének eleget téve figyelemfelhívó jelzést is elhelyezett minden üzletében  arról, hogy az adott területen elektronikus megfigyelő rendszert alkalmaznak. Jelen szabályzat célja  Adatkezelő által telepített kamerák működtetése során az adatok kezelésére vonatkozó alapvető  szabályok meghatározása, figyelemmel az érintettek személyhez fűződő jogaira, azok maximális  tiszteletben tartásával.

Jelen szabályzat az elektronikus megfigyelő rendszer üzemeltetése során rögzített személyes adatok  jogszerű kezelését és az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások,  adatkezelési eszközök és módszerek összességét határozza meg.

Az érintetti jogok gyakorlását külön szabályzat szabályozza.

1. Az adatkezelő adatai

Az adatkezelő neve: B7 Fashion Optical Kft.

Az adatkezelő székhelye: 1082 Budapest, Corvin sétány 1. B. ép. 3. em. 8.

Az adatkezelő e-mail címe: [email protected]

Az adatvédelmi felelős elérhetősége: [email protected]

2. Az adatfeldolgozó(k) adatai

A kamerarendszer üzemeltetésében a következő társaságok vesznek részt, munkájuk ellátása során  az élőképekhez, illetve a felvételekhez hozzáférhetnek:

• Hajós Máté E.V. (Székhely: 1184 Budapest, Építő 11/B 1 em. 4., Adatfeldolgozói feladat: hozzáférések beállítása, kamerarendszer technikai javítása)

3. Az adatkezelés célja

A képfelvételek rögzítésének a célja az Adatkezelő és a vásárlók tulajdonában vagy használatában  álló vagyontárgyak védelme, továbbá a vásárlók és munkavállalók életének és testi épségének  védelme. Ennek keretében cél

∙ élet és testi épség védelme

∙ a jogsértések, károkozások, lopás és egyéb vagyonelleni bűncselekmények észlelése,  ∙ az elkövető tettenérése;

∙ a jogsértő cselekmények megelőzése és félbeszakítása;

∙ továbbá, hogy ezekkel összefüggésben bizonyítékként kerüljenek bírósági vagy más  hatósági eljárás keretében felhasználásra.

4. A kezelt adatok köre

Adatkezelő az adatkezelés helyén belüli mozgás megfigyelése elektronikus megfigyelő rendszer segítségével (továbbiakban: kamerákkal) történik, mely során személyes adatokat tartalmazó  képfelvételek készülnek.

A rendszer rögzíti a képi adatokon túl a felvétel elkészülésének dátumát és időpontját és a kamera  azonosítószámát.

5. A megfigyelt terület

A fenti adatkezelési célok megvalósítása érdekében Adatkezelő üzleteiben a bejáratnál, az  eladótérben, a pénztárak környékén és raktárban szerelt fel kamerákat. A kamerák elhelyezkedése  üzletenként változó, az adott bolt kamerákat is tartalmazó térképe a boltvezetőnél érhető el.

6. Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés jogalapja – az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bek. f) pontja alapján – az  Adatkezelő és a vásárlók vagyontárgyainak és az üzletekben tartózkodó személyek védelméhez  fűződő jogos érdeke. Adatkezelő a fenti célok és a jogalap tekintetében érdekmérlegelési tesztet  készített.

7. Érdekmérlegelési teszt

I. lépés – Az adatkezelés céljának eléréséhez feltétlenül szükséges-e az elektronikus megfigyelő  rendszer kapcsán megvalósuló ellenőrzés és adatkezelés?

− Adatkezelő kiskereskedelmi üzleti tevékenysége folytatásának elengedhetetlen feltételei az  üzlethálózathoz tartozó kiskereskedelmi egységekbe kihelyezett bútorok, berendezési  tárgyak, árukészlet, kassza, valamint az üzemeltetéshez szükséges egyéb eszközök. Az  adatkezelés célja: az emberi élet, a testi épség, a vagyon, valamint jelentős értékű készpénz  védelme érdekében a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése valamint a jogsértések  bizonyítása.

− Az érintett területen elhelyezett műszaki tartalmak, leírások és nem utolsó sorban a fent sorolt  vagyonelemek értéke jelentős a cég működésének biztosítása, illetve gazdasági  tevékenységének folyamatossága szempontjából. A megfigyelt környezet nagysága, a területre be- és kilépő személyek nagy száma nem teszi lehetővé minden vagyonelem  megfelelő felügyeletét, illetve a terület teljes védelme több vagyonőr alkalmazását tenné  szükségessé. Az adatkezelő által elérendő jogszerű cél, a vagyonvédelem érdekében nem  alakítható ki az elektronikus kamerarendszer helyett más, személyes adat rögzítését nem  igénylő megoldás az adatkezelő magánvagyonának, vagyontárgyainak hatékony és  költségarányos védelme szempontjából.

− A nagy számú vásárlói forgalom indokolttá teszi, hogy a vásárlók és a munkavállalók élete,  testi épsége védelme érdekében az Adatkezelő elektronikus megfigyelőrendszert  működtessen.

II. lépés – Az adatkezelői munkáltatói jogos érdek és az adatkezelés céljának meghatározása.

− Az adatkezelő jogos érdeke a megfigyelt területen a személy- és vagyonvédelmi érdek  [Szvmt. 31. § (1) bekezdés] észlelése, az elkövető tettenérése, e jogsértő cselekmények  bizonyítása, illetve a későbbi jogsértések megelőzése. Az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board) iránymutatásában explicite elismeri, hogy a  vagyonvédelem mint érdek megalapozza az elektronikus megfigyelő rendszer használatának  indokoltságát (a vagyon védelméhez fűződő érdek jogszerűségét).1

− Az elektronikus megfigyelő rendszer eddigi működtetése során már eddig is jelentős  segítséget nyújtott az alkalmazási cél megvalósulása érdekében: Pl. vevői reklamációk  kezelése a pénz visszaadással kapcsolatban, lopások tetten érése és megakadályozása.

III. lépés – Az adatkezelés körülményei

− Az adatok kezelésének részletszabályait az Szvmt. szabályait figyelembe véve, a hatályos  adatvédelmi követelmények szerint alakította ki a B7 Fashion Optical Kft., és  azokat az adatvédelmi szabályzatban – jelen kameraszabályzatban és a működését alapvetően  rendező normatív rendelkezésben rögzítette.

− A kamerák által rögzített adatok megőrzési ideje cél eléréséhez szükséges minimumra  korlátozódik. A felvételeket 7 napig tároljuk, majd töröljük, kivéve, ha az ezeken rögzített  adatok saját, vagy más jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükségesek. A céltól eltérő  felhasználás megelőzése érdekében belső ellenőrzési procedúrákat alkalmazunk.

IV. lépés – Az érintettek érdekeinek vizsgálata

− Az adatkezelés során a vásárlók személyes adatai (a kamera által rögzített felvételek)  rögzítésre kerülnek, mely beavatkozást jelent magánszférájukba. Az érintettnek jogos  elvárása, hogy a vagyonvédelmi céllal össze nem függő adatok kezelése, arra vonatkozó  személyes adatok gyűjtése, elemzése ne valósuljon meg, a gyűjtött adatok eltérő célból történő  felhasználása ne forduljon elő. Szintén az érintettek jogos érdeke azonosítható az  adatbiztonsági követelmények érvényre juttatása kapcsán, az adatok bizalmasságának  sérülése hátrányosan érintheti jogaikat és szabadságaikat.

− Kockázatot jelenthet, hogy a felvételek felhasználása az elérendő célt meghaladó mértékben  valósul meg, így például a jogsértést elkövetők adatait nem csak az illetékes hatóságnak adják,  hanem azt elrettentés, a további jogsértések megelőzése céljából nyilvánosan megismerhetővé  teszik (29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoport WP 217).

− Kockázatot jelenthet, ha az adatrögzítés terjedelme, vagy a kamerák látószöge az érintett tudta  nélkül később megváltoztatásra kerül, az érintettek tudta nélkül kiterjesztik esetleg olyan  helyiségre, ahol ez az emberi méltóságot sértheti.

V. lépés – Miért korlátozza arányosan az adatkezelés kapcsán az adatkezelő érdeke a IV. lépésben  meghatározott érintettek jogait?

− Az elektronikus megfigyelő rendszer használatával kapcsolatosan az érdekmérlegelési teszt  elkészítésének időpontjáig az adatvédelmi körbe tartozóan panasz nem történt sem a területre  belépők, sem a munkavállalók részéről.

− Az Adatkezelő a kamerák elhelyezésével csak olyan felvételeket rögzít, amelyek nem  irányulnak az emberi méltóság megsértését jelentő helyzetekre. A kamerák látószöge  kizárólag a védendő vagyontárgyra, illetve a személyek mozgási területére irányulhat,  elhelyezkedését pedig bemutatja az érintetteknek (ld. 1. sz. Melléklet). A kamerák rögzítik a  vásárlók és munkatársak mozgását is a megfigyelt területen, azonban ezek nem irányulnak  viselkedési mintázatok azonosításra, sem a munkavégzés ellenőrzésére. A felvételek kezelése  és védelme garantálja, hogy a vásárlókról készített felvételek csak az Szvmt. által biztosított  esetekben, a GDPR rendelkezéseivel összhangban az Adatkezelő, vagy más jogos érdekében  legyenek felhasználhatók. Adatbiztonsági intézkedéseket alkalmazva védik az adatokat azok  esetleges sérülésétől, bizalmasságának sérülésétől. Emellett az Adatkezelő biztosítja az  érintettek joginak érvényesülését, az adatkezelés folyamatának átlátható kialakítását.

− Az adatok kezelése a fentiek alapján a vagyonvédelem céljából feltétlenül szükséges és arányos, valamint az érintettek megfelelő tájékoztatásban részesülnek az adatkezelés  megkezdése előtt, és jogaikat megfelelően gyakorolhatják [GDPR Preambulum (47)].

− Az Adatkezelő jogos érdekének tekintendő, ha jelzi a lehetséges bűncselekményeket vagy a  közbiztonságot fenyegető veszélyeket, és az ugyanazon bűncselekményhez vagy  közbiztonságot fenyegető veszélyhez kapcsolódó releváns személyes adatokat egyedi  esetekben vagy több különálló esetben továbbítja az illetékes hatóságnak [GDPR Preambulum  (50)].

− A kamerák alkalmazása hozzájárul a megfigyeléssel érintett munkavállalók és vásárlók személyes biztonságához, megelőzheti eladók és a vásárlók esetében is az esetlegesen ellenük  irányuló verbális és fizikai agressziót, és megkönnyítheti azok bizonyíthatóságát.

− Az Adatkezelőnél kijelölt adatvédelmi felelős rendszeresen ellenőrzi az alkalmazott védelmi  intézkedések érvényesülését, igénybevételét és tanácsot ad az adatkezelés során azok  szükséges fejlesztése, hatékonyabb érvényesülése érdekében.

− Üzleteink tipikus célpontjai a vagyonelleni bűncselekményeknek, a cipő lopások  rendszeresek. Üzleteinkben a heti – felderített – vagyonelleni szabálysértések száma átlagosan  öt, melyet felderíteni, megelőzni – magánszféra sérelme szempontjából – enyhébb eszközzel  (pl. zár, vagyonőr) nem lehet. Az üzletek területének nagysága, a cipők mértéke és értéke nem  teszi lehetővé azt, hogy élőerős őrzéssel, folyamatos és teljes lefedettséggel történjen meg az  őrzés.

Az egész üzlet egyidejű felügyelete csak elektronikus vagyonvédelmi  kamerarendszer működtetésével lehetséges.

− A kezelt adatok köre, a felvételek megőrzési ideje kizárólag a cél eléréshez legszükségesebb  körre korlátozódik.

− A kamerarendszer új technológiát nem alkalmaz, a korábbiakban is alkalmazott  rendszerekhez képest új adatot nem kezel.

− A kezelendő adatra nem vonatkozik speciális védelem a GDPR szerint. − A személyes adatot az érintettől közvetett módon, kamerák felhasználásával szerezte meg az  Adatkezelő.

− A kamerarendszert megfelelő képzettséggel rendelkező személyek, folyamatos adatkezelői  felügyelet mellett kezelik.

− Az adatkezelés nem túlzó vagy alkalmatlan, ugyanakkor nagyszámú érintett adatait kezelik. − Az érintett nem befolyásolhatja az adatkezelési tevékenységet.

− Adatkezelő megtiltja az Adatkezelő alkalmazottai, az üzletvezetők, illetve egyéb vezetők  számára a kamerarendszer felvételeinek az adatkezelési tájékoztatóban meghatározott  céloktól eltérő – így a munkavállalók munkavégzésének ellenőrzését célzó – felhasználását.

Mindezek alapján megállapítható, hogy az alkalmazott eszköz arányos és szükséges, azaz a személyes  adatok kezelésének jogalapja megállapítható.

8. A felvételek tárolásának időtartama

8.1 Az elektronikus megfigyelő rendszer által rögzített felvételek tárolásának időtartama 7 nap. Ennyi idő szükséges ugyanis ahhoz, hogy a vagyon elleni jogsértések felfedezhetőek és  kiértékelhetőek legyenek. A tapasztalatok szerint ezen időszak alatt fellelhetőek a hiányok és ennek okai kutathatóak  lesznek oly módon, hogy az elektronikus kamerarendszer adatainak elemzése megtörténik,  így az esetleges visszaélésre utaló események felvételei a bűnüldöző vagy szabálysértési  hatóság részére kimenthetőek és átadhatóak, ezzel megfelelve a vállalati vagyonvédelmi  elvárásoknak és jogos érdekeknek.

8.2 A rögzített képfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított 7 nap  elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. Felhasználásnak az minősül, ha a rögzített  képfelvételt bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználják. A  kamerarendszer technikai beállítása oly módon történik, hogy a rögzítéstől számított 7 nap  elteltével a rendszer automatikusan felülírja a 7 napnál régebbi felvételeket, így a felvételek  megsemmisítése megtörténik, azok már nem menthetők vissza.

8.3 Az érintetteket jogaik gyakorlásában külön szabályzat segíti.

9. A felvételek tárolásával kapcsolatos adatbiztonsági intézkedések

9.1 Általános szabályok

o A képfelvételek megtekintésére és visszanézésére szolgáló monitorok úgy kerülnek  elhelyezésre, hogy a képfelvételek sugárzása alatt azokat a jogosultakon kívül más  személy ne láthassa.

o A megfigyelést és a tárolt képfelvételek visszanézését kizárólag a jogsértő  cselekmények kiszűrése, az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedések  kezdeményezése céljából végezhetik.

o A kamerák által sugárzott képekről a központi felvevőegységen kívül más eszközzel  felvételt készíteni nem szabad.

o A tárolt képfelvételekhez történő hozzáférés csak biztonságos módon (jelszóval védett  módon) történhet úgy, hogy az adatokhoz hozzáférő személye azonosítható legyen.

o A tárolt képfelvételek visszanézését és a képfelvételekről készített mentést  rendszerszinten naplózni, és a kimentést jegyzőkönyvben dokumentálni kell.

o A jogosultság indokának megszűnése esetén a tárolt képfelvételekhez történő  hozzáférést haladéktalanul meg kell szüntetni.

o Elkülönített merevlemezen kerülnek tárolásra a rögzítésre került felvételek. A  felvételekről külön biztonsági másolat nem készül.

o Jogsértő cselekmény észlelését követően a cselekményről készült felvétel tárolása és  a szükséges hatósági eljárás haladéktalanul kezdeményezése felől intézkedni kell, és  tájékoztatni kell a hatóságot, hogy a cselekményről képfelvétel készült.

o Az adatok szolgáltatásáról külön nyilvántartást kell vezetni.

9.2 Felvételek visszanézésének szabályai

A felvétel visszanézésre jog:

Visszanézési jogot egyrészt a B7 Fashion Optical Kft. munkavállalói, másrészt a

Kft-vel szerződéses viszonyban lévő vagyonvédelmi szolgáltató  kijelölt személye kaphat.

a. Visszanézésre kizárólag az erre felhatalmazott  munkavállalóinak van joga, így a revizor, az ügyvezető igazgatóknak és a régiós vezetőknek az alábbiak szerint:

A visszanézési jog felosztása:

∙ revizor; általánosan az összes üzletre vonatkozóan,

∙ ügyvezető igazgatók; általánosan az összes üzletre vonatkozóan,

∙ régióvezetők; az általa irányított üzletek vonatkozásában,

b. A vagyonvédelmi szolgáltató kijelölt személyének (vagyonőrnek) visszanézési joga: A vagyonvédelmi szolgáltató kijelölt személye (vagyonőr) a szolgálati ideje alatt, az általa  felügyelt üzletben jogosult visszanézésre, melynek terjedelme 7 nap.

c. A vagyonvédelmi  szolgáltató kijelölt személyének visszanézési joga:

A megjelölt személy a felvételek kimentése során jogosult a visszanézésre, majd az szükséges  adatok kimentésére.

Visszanézés naplózása:

A kamerafelvételek visszanézésének időpontjait a kamerarendszer szoftvere ún.: elektronikus  lognaplóban rögzíti. A vagyonőr általános 7 napos visszanézési tevékenységéhez egyéb irat,  nyomtatvány nem kerül kitöltésre. A napi visszanézéstől eltérő, konkrét eseményhez kapcsolódó  visszanézéseket az elektronikus naplón kívül nyomtatvány használatával is dokumentálni kell. A  nyomtatványt az 1. számú melléklet tartalmazza.

9.3 A felvételek kimentésének szabályai

A kameraképek kimentése csak a rögzítési időn belül lehetséges. A ki nem mentett felvételek törlésre  kerülnek.

Felvétel kimentési jog:

A felvételek kimentésére kizárólag a B7 Fashion Optical Kft. által megbízott  vagyonvédelmi szolgáltató kijelölt személye jogosult. A jogosultság gyakorlása során a kimentést  végző köteles az adatvédelmi technikai és adminisztratív, szervezési szabályok betartására.

A kimentést végző vagyonvédelmi szolgáltatóval a B7 Fashion Optical Kft. a  jogszabályokban előírt adatkezelési-adatfeldolgozói szerződést minden esetben megköti. Ugyancsak adatfeldolgozói szerződés megkötésére kerül sor a mindenkori kamerarendszer  üzemeltetési/működtetési szolgáltatást elvégző vagyonvédelmi szolgáltatóval, melyben tételesen  meghatározásra kerülnek az üzemeltető jogosultságai, a részükről elvárt adatkezelési feladatok, az  adatkezelő által támasztott technika és szervezési biztonsági szabályok rendszere.

9.4 Kulcskezelés szabályai

A elektronikus megfigyelő rendszer vezérlő egység elhelyezése

A B7 Fashion Optical Kft. üzletében a kamerarendszer vezérlő  egység elhelyezése: Zárható rack szekrényben vagy azon belül egy zárható fiókban került elhelyezésre a vezérlő egység. Az egységhez kizárólag az  arra feljogosított munkavállalók és a kamerarendszert üzemeltető és karbantartó külső  vagyonvédelmi vállalkozások erre a célra felhatalmazott munkavállalói férhetnek hozzá. A rack

szekrény vagy az abban levő fiókok egy azonos típusú ún. mesterkulccsal nyithatók.

10. Kamerák elhelyezésének, áthelyezésének feltételei

10.1 Az eddigi kamerákon felüli kamera elhelyezését, régiek áthelyezését vagy megszüntetését az adatkezelő ügyvezető igazgatójának döntése alapján lehet végrehajtani,  erről az érintetteket haladéktalanul tájékoztatni kell írásban..

10.2 A kamerák elhelyezését a 2. számú melléklet tartalmazza.

11. A vásárlókat a elektronikus megfigyelő rendszer működtetésével összefüggésben  megillető jogok, e jogok gyakorlásának módja

Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggően  tájékoztatást kapjon, kérheti a rá vonatkozó – az adatkezelés jellegzetességeiből adódóan a  felvétellel összefüggésben rögzített egyes – adatok (dátum, időpont) helyesbítését. Az érintett kérheti kezelt személyes adatai törlését, az adatkezelés korlátozását, valamint élhet  adathordozási-, és tiltakozási jogával az adatkezelőnél.

Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy  személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van,  jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az adatkezelésre vonatkozó információkhoz hozzáférést kapjon a felvétel másolatának kiadása formájában. Az érintett csak olyan felvételről  kaphat másolatot, amin más személy nem, vagy csak felismerhetetlen módon szerepel. Ha a  fentiek nem teljesíthetők, az adatkezelő biztosítja az érintett számára, hogy megtekinthesse az őt  (is) tartalmazó felvételt.

Az érintett a GDPR által felsorolt indokok valamelyikének fennállása esetén jogosult arra, hogy  kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat  vagy korlátozza az adatkezelést.

Az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen.

Az adatkezelő a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az  annak nyomán hozott intézkedésekről.

Az érintett észrevételével az adatkezelőhöz fordulhat, továbbá az érintett tartózkodási helye vagy  az adatkezelő székhelye szerinti illetékes bíróság előtt érvényesítheti jogait, illetve a Nemzeti  Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat. (1363 Budapest, Pf. 9.)

Budapest, 2023.04.28.